Mi ez a Pénzmosás és Terrorizmus finanszírozása elleni szabályzat? És miért van rá szükségem építési vállalkozó vagyok nem bank!

Egy ingatlan adás-vételi eljárás magas pénzmozgással jár. A szabályzat és belső eljárásrend kialakításának célja, hogy hatékony kontroll és átvilágítási eljárással megelőzd és kiszűrd a „fekete pénzek” gazdaságba történő áramlását. A pénzmosás bűncselekmény, melyet hatályos büntető jogunk szabadságvesztéssel szankcionál, ezért fokozott figyelemmel kell lenned a kézpénzfizetésekre!

Ingatlan adás-vételnél,  el kell végezned az ügyfél-átvilágítást, kockázati besorolást, és rögzíteni kell az ügyfél adatokat, egy saját rendszer alapján!

Minden szerződés-kötéskor további formanyomtatványok kitöltésére lesz szükség!

A munkavállalóknak megfelelő oktatás kell, amit a későbbiekben bizonyítani is tudsz, tehát kell jelenléti ív, oktatási jegyzőkönyv, teszt és megfelelő dokumentáció.

Ki a kiemelt közszereplő és tényleges tulajdonos egy adás-vételi kapcsán?  Ezt hogyan tudom ellenőrizni? Ezt belső szabályzatban kell rögzíteni!

A Belső Szabályzatot ugyanakkor a NAV-hoz kell beküldeni jóváhagyásra! Te már beküldted?

A Pmt. hatálya alá tartozó ingatlanos cégeknél ügyfél-átvilágítási kötelezettség keletkezik már minden ajánlatkérés esetén is, ami valljuk be komoly teher, ugyanis ez alapján számos intézkedést meg kell tenned (például a személyazonosító okmányok bemutatása, azokról másolat, tényleges tulajdonosi, valamint kiemelt közszereplői nyilatkozatot kitöltetni)

Összességében arról van szó, hogy ki kell dolgoznod egy egységes eljárásrendet arra nézve, hogy kinek? Mikor? És milyen szerepe lesz ezekben a napi szintű, rutin feladatok kidolgozásában, hogy jogszerűen be tudd tartani a jogszabályt! Rengeteg papír munka, szabályzat alkotás és oktatási anyag előkészítése, blanketták és forma-nyomtatványok megszerkesztése, amit a munkavállóknak meg kell tanulniuk napi szinten használni!

Miért fontos betartani?

Mert ez egy bináris dolog. Vagy rendelkezésre állnak a dokumnetumok és rendszer, vagy nem. Elég egyszerű ellenőrizni a központi adatbázison keresztül! Mondanom sem kell, hogy ebben az esetben is a NAV vizsgál, de ha jogsértést talál, akár 400 millió forintos bírságot is kiszabhat.

Ráadásul a cégvezetői felelősség sem zárható ki már, és a törvény alapján a személyi felelősség megállapítására is lehetőség van.

Sajnos a GDPR és Pmt. Kéz a kézben járnak, hisz a kötelező azonosítás csak személyes adatok alapján lehetséges…Egy esetleges jogsértés kapcsán, az egyik ügy lezártával, indulhat is az új! 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük